Nincs szükségünk hosszú orvostudományi tanulmányok végzésére, hogy megértsük: nemegyszer egészségünk, sőt életünk elvesztésének oka éppen a bűn.
Nemrég egy nőgyógyász ismerősöm mesélte, hogy műtött meg – sebész kollégájával – egy asszonyt, akinek a méhében egy kígyó alakú dróttal átszőtt műanyagot, ún. SPIRÁLT talált. A műtét folyamán több mint másfél liter gennyes folyadékot távolítottak el a beteg hasából, a tömeges összenövések miatt alig tudták megkülönböztetni a húgyhólyagot a belektől. A műtét után a sebész megjegyezte: „a spirál beültetése bűntettnek számít".
Az említett történet csupán egy a számos esetből, amelyekről nőgyógyászoktól halottam különböző városokban. Sok súlyos állapotban levő nőt szállítanak a sebészetre is, mivel mindaddig nem lehet tudni, miről van szó, míg a műtőben fel nem nyitják a hasat.
Amikor pedig egy nemzetnek az anyaméhét teszik tönkre, elpusztítják annak létét, fennmaradását is kockáztatják.
A női test arra hivatott, hogy a Szentlélek temploma legyen, szentély, amely őrzi és ápolja a gyermek életét, amikor az még a legkisebb és legvédtelenebb. Azoknak a nőknek azonban, akik a spirál, az anti-bébi (gyermek-elleni) pirulák és más terhesség ellenes eszközök mellett kötelezik el magukat, a testük nem templommá, hanem a népirtás (genocídium) és a népöngyilkosság (geno-suicidium) eszközévé válik. A vegyipar szeméttelepe, kisfiúk és kislányok ravatala, sírja lesz belőle.
A korai béta HCG terhességi tesztek kimutatják, hogy a szexuális életet élő nő a spirál használatával is egy év alatt többször teherbe eshet.
Ugyanez állapítható meg a különböző anti-bébi pirulák és hormon tabletták használatánál is, amelyeket a halál ipara vet be a gyermekek elleni háborúban.
Sajnos a spirálok, pirulák és más eszközök használata miatt az anyaméh elidegenül a gyermek befogadására és a magzat nagyon sokszor már a megtermékenyülés első napjai után - meghal. A menstruáció elmaradása be sem következik, sőt a magzat halála előidézte vérzést a nő természetes menstruációnak veszi, miközben terhes volt.
Sokkal többet és sokkal gyakrabban kellene beszélni az anti-bébi pirulák, minden különböző magzatelhajtó eljárások, még a mesterséges megelőzés, a sterilizáció és a mesterséges megtermékenyítés ellen is.
Nem csak halálos bűnről van itt szó: hiszen ilyen komoly egészségi–társadalmi probléma fölött még a magukat vallástalannak valló emberek sem hunyhatnak szemet.
Az óvszerek reklámozói ilyen módon nagymértékben támogatták az erkölcstelenség, a paráznaság elterjedését, amely aztán előidézte a nemi betegségek elterjedését, pl. az AIDS-ét.
A pápai tanács a családokért dokumentumában (1995) többek között ez is olvasható:
„Ilyen értelemben a szülőknek el kell utasítaniuk az ún. „safe-sex" („biztonságos-sex") vagy „safer-sex" („biztonságosabb-sex") - veszélyes és erkölcstelen politikát, amely azon a csalóka elméleten alapszik, hogy az óvszer megfelelő védelmet nyújt az AIDS ellen. A szülők viszont a fiatalokat állandóan neveljék az önmegtartóztatásra a házasságon kívül, valamint a házastársi hűségre a házasságban, mint egyetlen igazi és biztonságot jelentő eszközre az ilyen fertőzés ellen"
Az óvszerek használata által nagyon sok betegség vihető át, ilyenek a humani papiloma vírus, amely akár méhrákot is előidézhet, a Chlamidia Trachomatis, szifilisz, herpes genitalis stb. Mindazonáltal, ha fel is találna valaki a jövőben olyan óvszert, amelynek használatával nem terjednének a betegségek, a bűn terjedésétől nem óvna meg senkit. A bűn valójában itt a legsúlyosabb probléma.
Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Amerikai Államok különös törvényt hoztak, olyan oktatási módszer bevezetéséről az iskolákban, ahol nem buzdítanak sem a fogamzásgátlás sem az abortusz szerek használatára, hanem a házasság előtti és a házasságon kívüli kapcsolatok káros hatását mutatják be. Ez az ún. „abstinence-only education" („nevelés csak önmegtartóztatásra"), amely az önmegtartóztatást helyezi előtérbe.
Irán így érte el, hogy 1979-1997-ig – 18 év alatt – megduplázódott a lakosságának száma.
Mi történik nálunk? Be kell végre ismernünk, hogy az embereket éveken át félrevezették. A nép áldozatává vált azok viselkedésének, akik az egészségügyben, oktatásügyben, nyilvános médiában dolgoztak, valamint az állami hatalom politikája nyomán a téves nevelésnek ők maguk is áldozatai lettek. Kérdezem, mikor fognak már a felelős személyek magukhoz térni és megbánni mindazt a rosszat, amivel elárasztották az emberek szívét. A bűn támogatása helyett az embereket a gyermekek és a család szeretetére, elfogadására kell ösztönözni. Bátorítani kell őket a házasság előtti tisztaság megőrzésére, a házasságra és a házassági hűségre.
Matematikai tény, hogy az átlag kétgyermekes család nem elég egy nemzet fennmaradásához, hiszen bármi történhet a kettő közül az egyikkel: kiderülhet, hogy kettejük közül egyik terméketlen, meghalhat még gyermekkorában vagy házasságot sem köt. A szülőket meg kell győzni arról, hogy minden új gyermek Isten ajándéka, hogy a család számára nem veszteség, hanem nyereség és öröm forrása.
Gyakran kellene olvasni XI Pius pápa "Casti Conubii", valamint VI. Pál pápa "Humanae Vitae" c. dokumentumait, illetve "Donum Vitae –"Az élet ajándéka" c. A Hit terjesztési tanács levelét. így talán még érthetőbbé válna, hogy nem csak a terhesség-megszakítás, hanem a fogamzásgátlás, a sterilizáció és a mesterséges megtermékenyítés is (mint pl. a lombikbébi program) halálos, súlyos bűnt jelentenek.
Komoly és igazolt esetekben elfogadható a házastársak önmegtartóztatása a feleség termékeny napjaiban. Ezeket a napokat természetes módszerek segítségével a Billings-módszerrel és más hasonló simpto-termikus módszerekkel lehet megállapítani. szexuális életet nem szabad gyakorolni a házasság előtt sem házasságon kívül. Isten megszenteli a keresztény házasságot egy áldozópap által. A keresztény házasság így Isten kegyelmét közvetíti és felbonthatatlan mindaddig, amíg a házastársak egyike meg nem hal.
Láthatjuk, hogy nagy szükség van az erkölcsi megújulásra, ami magába foglalja a bűnökkel való szakítást. Ilyen módon javulni fog a népszaporulat; boldog házasságok lesznek, az emberek pedig egészségesebbek.
Kiadja: Dr. med. Antun Lisec, Požeška u. 11, 34335 Vetovo, Horvátország – Croatia
Tel.-fax: +385-34-313-722. Mobitel: +385-91-571-28-56. e-mail: antun.lisec@globalnet.hr
"Amikor szülővé válunk, nagyon sok reflex kezd működni, így aztán hiába irigykedett valaki például a gyerekkori barátjának anyjára, hiába határozta el, hogy ő majd legalább ilyen 'jófej' lesz, ez valószínűleg nem fog sikerülni" - mondja a szakember.
Tyúkanyók
Miről lehet felismerni? Ő az, aki negyven fokban is sálat köt a csemete nyakába, aki a strandon még a kiskamaszt is gondosan bekenegeti napkrémmel, és aki a kétnapos osztálykirándulásra is komplett házipatikát csomagol. A túlféltő mami folyton retteg, rémeket lát, és nagyon nehéz vele megértetni, hogy az élet nem csapdákkal teli veszedelmes rengeteg, és a gyermekével is akkor tenne igazán jót, ha hagyná szaladgálni, elesni majd felállni, ahelyett, hogy azt szorgalmazza, hogy porontya a homokozóban ülve "szépen játsszon".
Tapasztalatok: Bélának túlféltő mamija volt, vagy ahogy a férfi fogalmaz, "erős hajlama volt az aggódásra". "Rengeteget cikiztek, amikor tizenévesen kötött kardigánban jelentem meg a diszkóban, mert anyám ehhez a feltételhez kötötte, hogy egyáltalán elmehessek. De életem egyik legnagyobb leszúrását sem egy iskolai egyes vagy egy lezúzott váza miatt kaptam: anya akkor kiabált a legjobban velem, amikor kiderült, hogy mosatlanul ettem meg egy almát."
Béla szerint benne nem hagyott maradandó nyomokat a szinte már nyomasztó törődés, "bár való igaz, hogy otthon mindent ijesztően tisztán tartok, és fertőtlenítek, a feleségem néha morog is, utálja, hogy sterilizált környezetben kell léteznie, sőt, szerinte hipochonder vagyok".
A pszichológus véleménye: a túlféltő mamival valóban az a gond, hogy hajlamos hipochondert nevelni a gyerekből, mert a figyelem sokszor az egészség kérdésére összpontosul. Az is igaz, hogy a túlféltett gyerek előbb utóbb fellázadhat, és elhajíthatja a sálat - néha pont akkor, amikor valóban indokolt lenne viselnie.
A túlféltő mami egyik válfaja, a tyúkanyó, aki még a felnőtt gyereket is naponta húslevessel látogatja, ha ágynak dönti a nátha, és ebben az sem akadályozza, hogy a szeme fényének addigra már felesége van, sőt: inkább neki is elmagyarázza, hogy tulajdonképpen milyen ápolást igényelne az a szegény gyerek.
Anyaoroszlánok
Miről lehet felismerni? Ha a gyereket senki sem bántja, akkor semmiről. Abban a pillanatban viszont, ahogy a kölköcskét - vélt vagy valós - atrocitás éri, az anyaoroszlán ott terem, és rendet tesz. Teljes mellszélességgel száll be a homokozói vitákba, még akkor is, ha a gyerek képes lenne megvédeni magát. Az anyaoroszlán a tanárok réme, rendszeresen bejár az iskolába, hogy a pedagógus tudomására hozza: gyermeke a legkülönb a világon, és még a tankönyvben sincs olyan szép, gyöngybetűs írás, mint az ő füzeteiben. Sajnos az anyaoroszlán hajlamos az aktuális szerelmeket is elkergetni, miután minden apró konfliktus esetén hatalmas vehemenciával támad gyermeke választottjára.
Tapasztalatok: Az anyaoroszlánnal kapcsolatban a felső tagozatos matematika tanárnőnek, Szabó Katalinnak is vannak tapasztalatai. "Soha nem fogom elfelejteni azt a mamát, aki halálosan komolyan be akarta bizonyítani, hogy 17+23=52. Egyszerűen nem fogadta el, hogy a gyereke be volt oltva matek ellen, és hiába volt több más tárgyból is kitűnő, nem kaphatott ötöst. De volt egy olyan anyukám is, aki egyszerűen kikérte magának, hogy hétvégre házi feladatot adok 'szegény túlterhelt gyereknek', aki egyébként lusta volt, és még órán sem oldotta meg a feladatokat, nemhogy otthon."
A pszichológus véleménye: Az anyaoroszlán nem feltétlenül okoz valamilyen defektust, hiszen, ha nem túl harcos, lehet, hogy egy mintát ad, ami szerint meg kell védeni a gyengébbeket. Az is lehet, hogy az évek elmúltával egy szép emlék, marad a harcos magatartás, és az utód úgy gondol vissza a gyermekévekre, hogy az anyám mindig kiállt értem. Szélsőséges esetben persze okozhat gondot ez a nevelési forma: a gyereket hosszú időre lebéníthatja is a mama aktivitása, és gyámoltalanná válhat, ha nem tanul meg kiállni a saját érdekeiért.
Az anyaoroszlánból idővel nagymamaoroszlán lesz, aki, ha lehet, még harcosabban védi az unokát, mint évtizedekkel azelőtt a gyerekét. Ilyenkor már arra is hajlamos, amire korábban csak nagyon ritkán: saját gyerekét is helyre rakja.
Barátnők
Miről lehet felismerni: arról, hogy első ránézésre inkább a nagylány nővérének, mint anyjának nézzük. A barátnő mami a külső szemlélő számára jófej, hiszen engedékeny, elkíséri vásárolni a lányát, és közben maga is beszerez egy-két jó cuccot. A barátnő büszke arra, hogy vele mindent meg lehet beszélni, sőt ő is megbeszéli a gyerekével az összes problémáját, akkor is, ha azt a kiskorú még meg sem értheti. Szélsőséges esetben annyira felnőttként kezeli a magzatát, hogy ő maga kínálja cigivel vagy alkohollal.
Tapasztalatok: Frida tipikus barátnő mamival büszkélkedhet, bár nem mindig tudott igazán felnézni rá. "Eleinte szórakoztató volt, hogy anyámat a nővéremnek vagy a barátnőmnek nézték, de egy idő után már kezdett kínossá válni a dolog. Anyu ugyanis rájátszott a dologra, elkezdett ugyanolyan ruhákat hordani, mint én, eljött velem, amikor a csajokkal biliárdozni mentünk, és úgy vihogott, mint egy megkergült tizenéves. A legrosszabb az volt, hogy a barátnők irigyeltek miatta, és nem érették, hogy néha jó lenne, ha 'igazi' anya lenne, aki határozott szabályokat állít, és követel."
A pszichológus véleménye: egy barátnő anyuka mellett nagyon nehéz a gyereknek, ha a serdülőkorba lép, hiszen pont ekkor kéne elhelyeznie magát a gyerek- és a felnőttvilág között. Ebben egy ilyen 'lebegtetett státusú mama' nem ad támpontot. A bakfis azzal küzd, hogy néha túl kicsi, néha túl nagy, és ha ilyenkor az édesanyja maga is gyerek néha, máskor meg felnőtt, akkor összezavarodik. Az ilyen anya nincs megbékülve a saját korával, ami miatt gyakran saját karikatúrája lesz. Nem csak a lányok mellett található 'barátnő mami': az egyedülálló anyákra, akár fiús, akár lányos, jellemző lehet ez a viselkedési forma. Az elvált anya ennek jegyében gyakran olyan problémákat rak a gyerekre, amit az nem érthet, ami megterhelő, amit inkább a barátnőjével kellene megtárgyalnia.
A barátnő mami egyik változata a "jégmama", vagyis az olyan szülő, aki saját elvetélt álmait - pl. azt, hogy ő soha nem lett műkorcsolya-világbajnok - szeretné a gyerekkel kiviteleztetni. Ennek érdekében szervezi a gyerek életét, lobbizik, és agyonnyomja őt.
Szervezők és diktátorok
Miről lehet felismerni? A szervező anyuka gyereke folyton rohan. Suli után az edzésre, majd a nyelvórára, onnan a fogszabályozásra, majd haza, ahol pontos napirend lóg a szobája ajtaján, ami még a pisilés időpontját is megszabja. A szervező mami gyakran besegít, és autóval sofírozza édes magzatát, nehogy elkéssen az uszodából. Emellett maximálisan gondoskodik a gyerekről, saját szóhasználatával élve "a fenekét is kinyalja", nem is érti, miért nem hálás a büdös kölök. Azt ugyanis nehezen látná be, hogy már ehhez sincs ereje szegény párának.
Tapasztalat: Bálint idén érettségizik, abban az iskolában, amit az anyja választott. Természetesen "tervszerűen készül" a felvételire és a maturálásra egyaránt, emelt szintű angollal, matektanárral, egyetemi előkészítővel. Emellett kosarazik és táncolni is tanul. "Néha már én is érzem, hogy kicsit sok mindez egy napra, de talán, ha felvesznek, könnyebb lesz. Azt pedig kénytelen vagyok belátni, hogy ez az én érdekeimet szolgálja, és tényleg hálás vagyok anyuéknak, hogy finanszírozzák mindezt."
A szervező mami durvább esetben átcsap diktátor anyuba, amikor már gyakorlatilag mindent szabályoz, kezdve ott, hogy mit és mennyit egyen a gyerek, egészen addig, hogy kivel barátkozzon. Egy másik elágazása a szervező maminak a kritikus mami, akinek soha semmi nem elég jó, ami a gyerekkel kapcsolatos.
A pszichológus véleménye: a szervező anyu gyereke gyakran identitászavarral küzd, és nagyon sok esetben a szülő által kijelölttől homlokegyenesen ellenkező útra tér. A szervező anyuval, de főleg a diktátor anyuval az a gond, hogy ahelyett, hogy az érzelmi közelség jelentené a gyerek számára a modellt, inkább utasításos, előírásos módon kell élni. Az általuk nevelt gyerek később semmilyen normál szabályt nem tud követni.
A távanyák
Miről lehet felismerni? A hűtőn egy cetli díszeleg, amin ez áll: "Kaja a mikróban, későn jövök, ne várj meg!". A távmami telefonon neveli a gyerekit, havonta egyszer néz bele az ellenőrzőbe, és rendszerint mélyfagyasztott ételt fogyaszt a család - ennek megfelelően kicsit meglepődik, amikor kiderül, hogy a csemete lába már rég nem 34-es, és naponta borotválkozik. Persze a távmaminak minderre jó indoka van: éjt-nappallá téve dolgozik, hogy a kalácsra valót előteremtse.
Tapasztalat: Ivett anyukája világ életében távmami volt, olyannyira, hogy a családi legendárium szerint a lány sokáig a bébiszittert hívta anyunak. "Szerintem néha elfelejtkezett arról, hogy létezünk. Ha ő jött értünk az oviba, gyakran előfordult, hogy már csak a portás bácsival ücsörögtünk ott. Nekem nagyon hiányzott az anyám, szerettem volna odabújni, beszélgetni, és az sem vígasztalt, hogy tényleg mindenünk megvolt."
A pszichológus véleménye: sajnos manapság a távmamik vannak a legtöbben. Az emberek túlhajszoltak, késő estig kell dolgozniuk, és a gyerek teng-leng egész délután. Jó esetben a távmami egyben szervező anyu is, és akkor a sok különóra miatt nem kallódik el a csemete - rosszabb esetben a "villanypásztor" neveli, vagyis naphosszat ül a tévé vagy a számítógép előtt. Az a szomorú, hogy a távmamik gyerekei sivár érzelmi állapotban nőnek fel, s emiatt ők maguk sem tudnak majd úgy szeretet adni vagy kapni, ahogy azt kéne.
A távmamik közül néhányan nem is vállalkoznak arra, hogy a gyerekük mellettük legyen, ilyenkor a nagymama neveli fel a csemetét, aki persze, felnőve, már idegenként kezeli az anyját.
A normális anya
Az EGO Klinika munkatársa, Alpár Zsuzsa segít néhány tanáccsal, hogy ne hasonlítsunk egyik szélsőséges anyatípusra se. Úgy véli: nem szabad, hogy kötelességből beszélgessünk a gyerekkel, sokkal inkább élvezetből tegyük ezt. Persze a gyerekekkel sem mindig könnyű, vannak korszakok, amikor kifejezetten nehéz őket megérteni, de akkor sem szabad feladni. Alpár Zsuzsa tévhitnek nevezi, hogy kizárólag a "félrenevelt gyerekekkel" van baj.
"Ez azt feltételezné, hogy tiszta lappal jövünk a világra, és a erre a tiszta lapra írnak a szüleink csúnyán, vagy szépen, és ezért leszünk olyanok, amilyenek. Pedig ez nem igaz. Egy csomó mindent hozunk magunkkal, és nagyon változatos az élményfeldolgozásunk. Minden csecsemő más és más.
"De a legfontosabb, hogy a túlféltőn, az anyaoroszlánon és társaikon kívül vannak a normális anyák, akik szeretik, féltik, irányítják a gyerekeiket, akikkel lehet beszélgetni, és akik mellett jó felnőni. Szerencsére ők vannak a legtöbben.
(origo)
A női nevek legfrissebb listáját pedig itt olvashatják!